A hetvenes  �vek els� fel�ben els�sorban Angli�ban haszn�latos fogalom, olyan rockzenei form�k �s el�ad�sm�dok jel�l�s�re, amelyek a klasszikus zene vagy a t�rsm�v�szetek eredm�nyeit integr�lta arockba, illetve az alkot�k ezeknek mint�j�ra k�sz�tettek a rockm�fajon bel�l kompoz�ci�kat, ek�ad�sokat. elektronikus rock A rockzene hetvenes �vek k�zep�re kialakult st�lusir�nyzata, amelyet vagy elektr�nikus hangszerekkel adnak el�, vagy megsz�lal�s�ban az elektr�nikus eszk�z�k d�nt� szerepet j�tszanak. A produkci�k koncepci�ja, a dalok sz�vege szorosan kapcsol�dnak a vil�g technikai l�zad�s�hoz, vagy a sci-fi t�m�khoz. A st�tlus kialakul�s�ra az elekrtonikus billenty�s hnagszerek - szintetiz�torok, oszcill�torok, szekvencerek, elektromos dobok - kifejleszt�se �s t�k�letes�t�se volt d�nt� hat�ssal. Kritikusai szerint fenn�ll annak a vesz�lye, hogy egy id� ut�n m�r nem az emberek j�tszanak elektronikus berendez�seken, hanem az azok k�n�lta lehet�s�gek hat�rozz�k meg a zen�t. A technikai st�lusok eluralkod�s�val a kilencvenes �vek elej�n ez r�szben be is k�vetkezett. Folkrock A hatvanas �vek m�sodik fel�ben az USA-ban �s Angli�ban egyar�nt kialakult zenei st�lus, amely a tradicion�lis n�pdalokb�l eredeztethet�. Az USA-ban a zen�szek �s a zenekarok a folkt�l k�zel�tettek a rock fel�. Angli�ban ennek a ford�tottja j�tsz�dott le, a rockt�l tal�ltak vissza sokan a folkhoz. Ez a k�zel�t�si m�d mindenekel�tt a modern hangszerek alkalmaz�s�t, �s az ezekben rejl� hangszerel�si, ritmiz�l�si lahet�s�gek kihaszn�l�s�t, vagy a m�r kialakult rockfel�ll�sban �s megsz�lal�si m�dban a tradicion�lis n�pi hangszerek be�p�t�s�t, megsz�laltat�s�t jelentette. E k�t p�lus k�z�tt id�vel igen sz�les spektrum� folkrockv�ltozatok alakultak ki, amelyekre a v�ltozatos zenei, stilisztikai kombin�ci� a jellemz�. glitterrock A rocknak a hetvenes �vek elej�n kialakult r�vid �let�, �m maradand� hat�s� ir�nyzata, amelyben a k�ls�s�gek, a sz�npadi megjelen�s, az �lt�z�k, a show a sikerekben fontosabb szerepet j�tszottak mint a zene. A legh�resebb glitterrock egy�ttesek: Sweet, Gary Glitter, Mud. A nyolcvanas �vekben a divatorient�lt, l�tv�nycentrikus popzene �jj�sz�let�se idej�n a glitterrock csillog�sa, magakellet�se mint sikert�nyez� ism�t divatba j�tt. gothrock A nyolcvanas �vek legelej�n sz�letett, n�mileg a dark wave-b�l sz�rmaztathat� rockst�lus. Zeneileg meglehet�sen z�rt �s zil�lt vil�g, �thatja a kiszolg�ltatotts�g �rz�se, a s�t�t romantika elv�gy�d�sa �s az okkultizmus. Sz�vegeiben gyakori t�ma a hal�l, az elm�l�s, a dance macabre. hardrock A hatvanas �vek v�g�n kialakul� st�lusir�nyzat, amely m�s eszt�tiz�l� vagy k�l�nleges hangstrukt�r�kat alaklmaz� ir�nyzatok ellen�ben sz�letett meg. jellemz�i a kem�ny, t�bbnyire 4/4-es �tem kihangs�lyoz�sa, a bluesform�k adaapt�l�sa. Igaz�b�l a a klasszikus rockelemek kem�nyebb hangz�s� v�ltozata. heavyrock sound Neh�zf�mzene, amely zeneileg t�ll�p a hardrocksoundon. A heavysoundban a k�t vagy h�rom git�r mellett t�bbnyire k�l�n �nekes �s billenty�s j�tszik. A f�mes git�rhangz�s �s nemegyszer a gigantikus sz�npadi show, a f�rfiass�g �s a brutalit�s hangs�lyoz�sa jellemzi. Ennek megnyilv�nul�si form�i a fekete, szegecselt b�rszerk�, az er�szakot h�rdet� kifejez�sek, p�zok, dalsz�vegek. Rockt�rt�netileg a heavyrocksoundhoz tartozik a zeneileg, sz�vegileg letisztultabb softrock �s west coast n�h�ny hars�ny st�lusa. jazzrock A hatvanas �vek m�sodik fel�t�l a blackbluesb�l, a white countryb�l kialakult soul �s rockmuzsika modern �s klasszikus dzsesszelemekkel d�s�tott ir�nyzata. latin rock A hatvanas �vek v�g�n a mexik�i sz�rmaz�s� Carlos Santana �s latin-amerikai sz�rmaz�s� zen�szekb�l �ll� egy�ttes �ltal Amerik�ban kialak�tott rockzenei st�lus. A rockot latin-amerikai ritmusokkal �tv�zte, a hagyom�nyos rockzenei fel�ll�st kib�v�tette �s az improvizat�v j�t�kot vid�m hangulattal t�lt�tte meg. new wave A hetvenes �vek k�zep�n az USA-ban elterjed� fogalom, amely a showbusinissen k�v�l a rockzene eszt�tikai �s ideol�giai �jj��rt�kel�s�vel kapcsolatos t�rekv�sekre vonatkozott. K�s�bb a megtal�lt gy�kereken (rock and roll, underground) a kissebs�gi zen�szek, valamint a t�rsm�v�szetek bekapcsol�s�val, s a technikai �jdons�gok seg�ts�g�vel sz�mos, a rock meg�j�t�s�t c�lz� t�rekv�s bontakozott ki, amelyeket - az eredeti fogalmat kisaj�t�tva - most m�r a t�megkommunik�ci�, majd az e t�rekv�seket mindink�bb kommercializ�s� popipar vont ism�t egy fogalomk�rbe. punk A sz� eredeti jelent�se: korhadt, piszkos, visszatasz�t�. A kifejez�st a XVIII. sz�zadban a prostitu�ltakra haszn�lt�k, a sz�zad �tvenes �veiben a sil�ny hollywoodi kommerszfilmekre. A punk a rocksound egyik megjelen�si, kifejez�si form�ja a hetvenes �vek m�sodik fel�ben, amely a korszak t�rsadalmi-gazdas�gi-kultur�lis fejlem�nyeivel p�rhuzamosan alakult ki, kezdetben Amerik�ban, majd Angli�ban, ahonnan sz�les k�rben elterjedve vil�gjelens�gg� v�lt. A punk anarchisztikus, radik�lis be�ll�totts�g�g�nak megfelel�en a zen�ben is a nemet mond�s, a tagad�s attit�dje a jellemz� r�. Mel�diaszeg�ny, ritmikus, dinamikus h�tt�r, egyszer� dalszerkezetek, er�szakos, agressz�v hangv�tel jellemzi. rockabilly Az amerikai d�lvid�k feh�r rock and roll zen�je. Az �tvenes �vek k�zep�n a honkytonk, a westernswing �s a countryboogie kevered�s�b�l alakult ki. Alapj�ban a rockabilly kidolgozatlanul darabos akusztikus hangz�s, b�r n�ha elegy�tett�k steelgit�rral, zomgor�val, heged�vel �s szaxofonnal. E st�lus val�j�ban t�ncra k�sz�lt zene, a dalsz�vegekre a humor �s a vads�g jellemz�.