A hetvenes  évek első felében elsősorban Angliában használatos fogalom, olyan rockzenei formák és előadásmódok jelölésére, amelyek a klasszikus zene vagy a társművészetek eredményeit integrálta arockba, illetve az alkotók ezeknek mintájára készítettek a rockműfajon belül kompozíciókat, ekőadásokat. elektronikus rock A rockzene hetvenes évek közepére kialakult stílusirányzata, amelyet vagy elektrónikus hangszerekkel adnak elő, vagy megszólalásában az elektrónikus eszközök döntő szerepet játszanak. A produkciók koncepciója, a dalok szövege szorosan kapcsolódnak a világ technikai lázadásához, vagy a sci-fi témákhoz. A stítlus kialakulására az elekrtonikus billentyűs hnagszerek - szintetizátorok, oszcillátorok, szekvencerek, elektromos dobok - kifejlesztése és tökéletesítése volt döntő hatással. Kritikusai szerint fennáll annak a veszélye, hogy egy idő után már nem az emberek játszanak elektronikus berendezéseken, hanem az azok kínálta lehetőségek határozzák meg a zenét. A technikai stílusok eluralkodásával a kilencvenes évek elején ez részben be is következett. Folkrock A hatvanas évek második felében az USA-ban és Angliában egyaránt kialakult zenei stílus, amely a tradicionális népdalokból eredeztethető. Az USA-ban a zenészek és a zenekarok a folktól közelítettek a rock felé. Angliában ennek a fordítottja játszódott le, a rocktól találtak vissza sokan a folkhoz. Ez a közelítési mód mindenekelőtt a modern hangszerek alkalmazását, és az ezekben rejlő hangszerelési, ritmizálási lahetőségek kihasználását, vagy a már kialakult rockfelállásban és megszólalási módban a tradicionális népi hangszerek beépítését, megszólaltatását jelentette. E két pólus között idővel igen széles spektrumú folkrockváltozatok alakultak ki, amelyekre a változatos zenei, stilisztikai kombináció a jellemző. glitterrock A rocknak a hetvenes évek elején kialakult rövid életű, ám maradandó hatású irányzata, amelyben a külsőségek, a színpadi megjelenés, az öltözék, a show a sikerekben fontosabb szerepet játszottak mint a zene. A leghíresebb glitterrock együttesek: Sweet, Gary Glitter, Mud. A nyolcvanas években a divatorientált, látványcentrikus popzene újjászületése idején a glitterrock csillogása, magakelletése mint sikertényező ismét divatba jött. gothrock A nyolcvanas évek legelején született, némileg a dark wave-ból származtatható rockstílus. Zeneileg meglehetősen zárt és zilált világ, áthatja a kiszolgáltatottság érzése, a sötét romantika elvágyódása és az okkultizmus. Szövegeiben gyakori téma a halál, az elmúlás, a dance macabre. hardrock A hatvanas évek végén kialakuló stílusirányzat, amely más esztétizáló vagy különleges hangstruktúrákat alaklmazó irányzatok ellenében született meg. jellemzői a kemény, többnyire 4/4-es ütem kihangsúlyozása, a bluesformák adaaptálása. Igazából a a klasszikus rockelemek keményebb hangzású változata. heavyrock sound Nehézfémzene, amely zeneileg túllép a hardrocksoundon. A heavysoundban a két vagy három gitár mellett többnyire külön énekes és billentyűs játszik. A fémes gitárhangzás és nemegyszer a gigantikus színpadi show, a férfiasság és a brutalitás hangsúlyozása jellemzi. Ennek megnyilvánulási formái a fekete, szegecselt bőrszerkó, az erőszakot hírdető kifejezések, pózok, dalszövegek. Rocktörténetileg a heavyrocksoundhoz tartozik a zeneileg, szövegileg letisztultabb softrock és west coast néhány harsány stílusa. jazzrock A hatvanas évek második felétől a blackbluesból, a white countryból kialakult soul és rockmuzsika modern és klasszikus dzsesszelemekkel dúsított irányzata. latin rock A hatvanas évek végén a mexikói származású Carlos Santana és latin-amerikai származású zenészekből álló együttes által Amerikában kialakított rockzenei stílus. A rockot latin-amerikai ritmusokkal ötvözte, a hagyományos rockzenei felállást kibővítette és az improvizatív játékot vidám hangulattal töltötte meg. new wave A hetvenes évek közepén az USA-ban elterjedő fogalom, amely a showbusinissen kívül a rockzene esztétikai és ideológiai újjáértékelésével kapcsolatos törekvésekre vonatkozott. Később a megtalált gyökereken (rock and roll, underground) a kissebségi zenészek, valamint a társművészetek bekapcsolásával, s a technikai újdonságok segítségével számos, a rock megújítását célzó törekvés bontakozott ki, amelyeket - az eredeti fogalmat kisajátítva - most már a tömegkommunikáció, majd az e törekvéseket mindinkább kommercializásó popipar vont ismét egy fogalomkörbe. punk A szó eredeti jelentése: korhadt, piszkos, visszataszító. A kifejezést a XVIII. században a prostituáltakra használták, a század ötvenes éveiben a silány hollywoodi kommerszfilmekre. A punk a rocksound egyik megjelenési, kifejezési formája a hetvenes évek második felében, amely a korszak társadalmi-gazdasági-kulturális fejleményeivel párhuzamosan alakult ki, kezdetben Amerikában, majd Angliában, ahonnan széles körben elterjedve világjelenséggé vált. A punk anarchisztikus, radikális beállítottságágának megfelelően a zenében is a nemet mondás, a tagadás attitűdje a jellemző rá. Melódiaszegény, ritmikus, dinamikus háttér, egyszerű dalszerkezetek, erőszakos, agresszív hangvétel jellemzi. rockabilly Az amerikai délvidék fehér rock and roll zenéje. Az ötvenes évek közepén a honkytonk, a westernswing és a countryboogie keveredéséből alakult ki. Alapjában a rockabilly kidolgozatlanul darabos akusztikus hangzás, bár néha elegyítették steelgitárral, zomgorával, hegedűvel és szaxofonnal. E stílus valójában táncra készült zene, a dalszövegekre a humor és a vadság jellemző.